8%-os alkohortalmú sör, kedves és tisztelettudó emberek, üvöltve röhögés, gyönyörű mosollyal megáldott nővérkék, isteni étel 200 pénzért, legális hangos böfögés. Kell ennél több?

Két évvel ezelőtt édesanyámat kísértem üzleti útjára, melynek végállomása Jaipur volt Indiában. Az ottani idegenvezetőnk Sneha egy modern felfogású igen életvidám hölgyemény volt, aki válogatás nélkül tömte belénk éjjel -nappal az igazi "utcai" kaját. Egy beszélgetés folyamán, mikor Sneha éppen az egyik orvos rokonáról mesélt, megkérdeztem tőle, hogy vajon a modern orvostudomány indiai képviselői elitélik-e a homeopátiás és ayurvédikus gyógymódokat (melyek több ezer éve az indiai kultúra részei), vagy éppen ellenkezőleg támogatják-e azt? Válaszul kezembe nyomta telefonját melyen keresztül az orvos rokona (köszönés helyett) azonnal nyomatékosan felszólított, hogy menjek gyakorlatra Indiába mert napi 500 (!!) felvett beteggel igen sok érdekeset láthat az ember. Természetesen azonnal beszartam, jöttem a rossz angolommal, kulturális ellentétekkel meg egyébként is milyen bagatell nonszensz dolog ez kéremszépen. Persze onnantól kezdve csak ez a párbeszéd járt a fejemben és mikor négy nappal később hazatértem, tudtam, hogy egyszer mindenképpen része kell lennem ennek az élettel teli hömpölygő biokáosznak. Hogy miért "élettel teli" az az ország, ahol az emberek tömegesen nyomorognak vagy ahol a buszon nőket megerőszakolják? Majd itt kiderül...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.