"Nem hiszem el, nem hiszem el!" mint DJ Patkós beakadt karcos CD-je, úgy ismételgettem magamban ezt a mondatot a kórházban töltött első két napom alatt.
Még most is tisztán emlékszem azokra a halál sápadt tátott szájú kórházi alkalmazottakra, akiket első munkanapomon láttam meg és viszont. A fehér bőr fehér köpeny kombináció igencsak kiverte a biztosítékot, volt aki felkiáltott annyira meglepődött, más pedig bemutatkozás helyett, azonnali hatállyal közös fotót követelt. Röhögtem odabent rendesen. Az orvosok részéről a fogadtatásom igen száraz volt, tudomásul vettek kezüket nyújtották miközben én meghajoltam, is a vizit ment tovább. Aztán persze az ebédnél kiderült, hogy ez azért nem úgy van ám, egy igen nyitott folyamatosan egymással vicckelődő társaságról van szó, akiknek majd 100%-a nyugaton (értsd Oroszország, Ukrajna de van egy egy kanári szigetekről jött orvos is akiben ötvöződik az indiai és a spanyol mentalitás. Képzelhetitek...) tanult, igen jól ismerték az ottani szokásokat, és mosolyogva elevenítették fel nekem Európa szerintük legszebb városait. Mikor a messze legszigorúbb atyaúristen kardiológus főorvos végignézte hogyan eszem az igen csípős viszont elég finom kórházi étket, odatolta a salátáját az alábbi mondat kíséretében: "Egyél ebből is, mert úgy fogsz holnap a WC-n üvölteni mint egy hegyi oroszlán". Valahol itt dőlt össze az (általam görcsösen az indiai kasztrendszerhez hasonlított) kórházi hierarchiáról alkotott képem és itt jöttem rá, hogy a száraz fogadtatás az egészségügyi dolgozók előtt megjátszott szigor végterméke volt csak.(Három nemzetiség képviselője ült az asztalnál: Egy indiai hindu, egy magyar ateista, és egy görög sajtsaláta). Az első két nap legalább 20 dolgozó és 30 beteg köszöntött nagy örömmel hazájában és kívánt sok szerencsét. Becenevem a "White Hongrie" azaz az "éhes fehér" (Hungary/hungry) lett, melyen azóta is folyamatosan nevetgélnek. Egyrészt azért mert, hozzájuk képest elég vékony vagyok, másrészt számukra az "éhes fehér" két összeférhetetlen szó...
(A másik a "Dennis the menace" de azt már marhára unom.)
Na akkor a szakma:
A helyszín ugyebár a Metro Hospital & Heart Institute (Fontos: Ez egy "középkategóriás" privát kórház, az állami kórházak errefelé igen ritkák) melynek Kardiológiai szárnya 110, míg a " Multispeciality wing"elnevezésű épülete 200 ágyas. Vajon miért ilyen domináns a kardiológia, hogy külön 5 emeletes épületet húztak fel rá?
1. Mert az indiaiak genetikailag nagyon hajlamosak a cukorbetegségre (20-30%-a városi populációnak diabeteses!)
2. A tömeges szegénységből hirtelen kiugró országoknál tendencia, hogy az első pár generáció a keresett pénzt, nem ingatlanba vagy devizába, hanem zsírszövetbe fekteti be. (Az ittenieknél végképp jellemző, mivel ők pont annyit beszélnek a kajáról mint amennyit a magyarok politizálnak. Erről majd még később szó lesz a gasztronómiai bejegyzésnél.)
Hol is tartottam? Ja, hogy: "Nem hiszem el!" Miért is?
Bejön a beteg a járóbeteg osztályra. Kivárja a buzi nagy tömegben a hosszú sorát, utána előadja búját-baját az orvosnak. Beteg nagyon ritkán jön egyedül, jellemző, hogy 3-4 fő a családból egyszerre gyömöszöli be magát a pici kis rendelőbe.Női beteg ugyebár soha nem jelenik meg önnönmagában, mivel itt sokszor a férj tolmácsolja a nő panaszait is. A kardiológus (esetünkben Dr. Saral aki mint "Supervisor"-om szerepel a történetben.Az ő segítsége révén jutottam ki.) az 5-10 perces konzultáció alatt legalább egyszer megnevetteti a beteget majd továbbküldi. (Az itt tanult Rule No.1: "Csak úgy engedj ki beteget az ajtón, hogy közben az mosolyog.Ha kell mesélj neki egy rossz viccet, ha kell cikizd a feleségét, de mindig mosolyogjon, mert akkor lesz igazán a Te beteged és majd meglátod, hogy később 800 vagy 1000km-ről is visszafog járni hozzád." Érdekes ugye?)
A beteg 1-2 órán belül (!!!!) visszatér egy kész EKG-val és Echoval/CT-vel (ha szükséges egy kész stressz echo-val, az persze picit több idő) ha ez nincs kész időre a kardiológus kimegy és kiveri balhét. Mondjuk azért itt sem szamózából van a kerítés, egy Angiográfiára, PET CT-re van, hogy várni kell egy "teljes"napot. A beteg befekszik. Aznap de legkésőbb 2 nappal később megműtik.(Kivétel persze a warfarint/kumarint szedők halmaza.)
(Összehasonlításképpen: https://varolista.oep.hu/varolista_pub/varolistak-hosszanak-lekerdezese/, és mivel még mindig kardiológián vagyunk ajánlatos az ezzel kapcsolatos beavatkozásokat kiválasztani.)
Átlagos 3-4 nap bennfekvést követően mehet is a páciensünk haza. Hogy miért olyan hamar?
Válaszként az ezzel kapcsolatos párbeszédből egy részlet: "Miért maradjon tovább itt a páciens és költse a pénzét fölöslegesen?Hogy ápoljuk? Hát minek van neki családja? Hogy nem érnek rá? Egyrészt Indiában az hogy nem "érnek rá" nagyon ritka, de ha mégis (vagy ha szakszerű ápolásra van szükség) inkább felbérelnek egy szakápolót, az még mindig jóval olcsóbb!" Persze így a fertőzésveszély is jóval kisebb ami errefelé azért egy elég fontos szempont.
Apropó fertőzések! (Penetráljuk át magunkat egy picit a "Multispeciality wing"-hez.)
Itt csúcsosodik ki a keleten végzett egészségügyi gyakorlat/munka tapasztalati előnye. Ugyanis miután beszabadultam az ICU-ra (Intenzív osztály: Ahova minden "instabil" páciens kerül, tehát nem csak azok akiket lélegeztetni kell.) igen sok eleddig csak könyvben olvasott esettel találkoztam. TBC, Malária, Black Fever (Leishmaniasis), TBC,Typhus, HIV, TBC, minden mi szem-szájnak (de inkább szájnak) ingere. Igen a Tuberculosis sajnos minden 3. indiai sajátja, de ez csak a felnőtt korosztályra igaz, mivel jó pár éve már itt is oltják BCG-vel a csecsemőket, így 15 év alattiaknál szinte nem is létezik már ez a betegség.(A kötelező oltás kikerüléséért börtön jár.) Ezúton is adjátok át szívélyes üdvözletemet a Magyar Oltáskritikusok Szövetségének...
Sajnos ez tényleg nagy probléma, hiába van két emelet elkülönítve külön a légzőrendszeri nyavalyáknak ritkán de sajnos előfordul, hogy valaki cystitissel jön és TBC-vel megy haza. A higiéniára próbálnak vigyázni (igen gyakran látni fertőtlenítővel mindent befújó alkalmazottakat, és a látogatási időt is elég szigorúan veszik), de szinte lehetetlen feladat egy ilyen környezetben, ilyen építészeti háttérrel ("Legyen olyan kábé mint a TV-ben" kőmíjesekkel) a nosocomiális fertőzések elkerülése, főleg, hogy jó pár 8-12 ágyas kórteremmel is találkoztam (Azért még mindig jobb mint a János.) Egy ezzel kapcsolatos - kórházban fotózott - "Aranyköpéssel" búcsúznék, más érdekes most nem ugrik be. (Lesz még szó az egészségügyről a finanszírozás, munkaszervezés tekintetében)
Ui.: Ja de mégis: A koronária őrzőben történt, hogy egy akut esethez kértek echo-t, de volt olyan türelmetlen a kezelőorvos, hogy nem várta meg azt a másfél percet míg bemelegszik a gép, hanem elővett egy ilyet:
Láttatok ti már ilyen zsebultrahangot? Igen jóféle.
Uui: Konklúzióként még annyit, hogy ezek után a magyar egészségügy számomra olyan mint egy ARDS-ben szenvedő beteg akit lélegeztetőgépre tettek. A családja csak azt várja, hogy az illető végre meghaljon,mert az ellátása nagyon sok pénzbe kerül. Persze ezt egymásnak sem merik bevallani (mert az milyen embertelen lenne már), úgyhogy azt találták ki, hogy innentől kezdve utasítják a főorvost, hogy spóroljon az oxigénnel,mert annyival is kevesebb lesz a végösszeg....
(Többet hadd ne, szerintem az NMHH szemében már ez a pár mondat is a "hazaárulás" kategóriába tartozik.)
Uuui: Mama&Papa! Az orvosi szótár a nappaliban ha valami nem tiszta. :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Azapukád 2013.03.13. 04:00:27
Jobb, mint a ..NOS? Jó a szöveg. Majdnem olyan jó, mint Mc Cormick. Mindenesetre Te sem használsz központozást a mondatokban:)...
kiss the cook 2013.03.13. 12:08:49
Zseb UH-t még csak congressen...
Jó írás megen, a Pulzusos időket idézi, respect!
További jó kalandozást, várjuk a beszámolókat - és a gasztroposztokat! ;-)
Sickboy 2013.03.27. 06:10:30
Imádom! Az egy dolog, h tőlünk nyugatabbra ezt már felfogták, de hogy már keletebbre is? Akkor mi hol vagyunk? Mondjuk beleszól a képletbe, h magánkórház....